Módszertanunk
A Bárka tábor a gyerekek szociális kompetenciáit az élménypedagógia eszközeivel fejleszti. Bármennyire is legyen nehézsorsú, hátrányos helyzetű egy gyerek, mindegyikükben fellelhető az informális tanulás iránti szükséglet, az érdeklődés, a kíváncsiság, a tevékenységi vágy, a kompetenciaszükséglet, amelyre lehet támaszkodni, építeni. Az élménypedagógiai módszer erre alapoz, a játékra, az élményekre helyezve a hangsúlyt, a játékokon keresztül biztosítva az élményszerzés lehetőségét.
A játék során a gyerekek különlegesnek számító tantermi vagy szabadtéri helyzetekben, de fizikailag és érzelmileg egyformán biztonságos, kontrollált körülmények között tervezik megkülönböző feladatok megoldását. A foglalkozások során valós következményekkel járó tapasztalatokban részesülnek. A megszerzett tudással ők maguk kísérleteznek, ahelyett, hogy mások tapasztalatait olvasnák vagy hallgatnák, ők maguk felelnek saját tanulásukért. Ezáltal a gyerekek megtapasztalják, hogy életük mely területeire milyen mértékben lehetnek hatással, egy olyan környezetben ahol nem mindig válnak be a megszokott viselkedési sémák.
A tervezett tevékenységek kivétel nélkül minden esetben a gyerekek aktivitására, és problémamegoldására alapoznak, kifejlesztve a gyerekekben azt a képességet, hogy kreatívan közelítsenek meg bizonyos problémákat, használják már meglévő tudásukat, és éljenek a csoport közös munkájában rejlő többletlehetőségekkel.
Az élménypedagógiai foglalkozásokon játszott játékok egyik sarkalatos pontja, hogy arra ösztönözze a gyerekeket, hogy olyan dolgokat tegyenek, amit sohasem tettek előtte, hogy elhagyják komfortzónájukat és egy izgalmas, új birodalomba lépjenek. Ez az élettér már lényegesen több energia befektetést igényel, nagyobb figyelmet, élénkebb reakciókat, koncentráltabb odafigyelést és magasabb teljesítményt. De ez az a szakasz, amelyben készen állnak a gyerekek új dolgok befogadására, kísérletezésre, korábban tanult készségek és jártasságok újszerű alkalmazására, saját teljesítményük határainak kitágítására. Ez a tanulási zóna. A pedagógusnak – aki inkább facilitátorként segíti a csoport működését – az a feladata, hogy segítse a gyerekeket belépni ebbe a környezetbe, és úgy instruálja, hogy biztonságosan mozogjanak a rugalmas tanulási zónájukban. Ahhoz, hogy a pozitív változások és eredeti célok megvalósuljanak, lehetőséget kell adnunk a feldolgozásra, arra, hogy a gyerekek reflektáljanak tapasztalataikra. A feldolgozás segíti a gyerekeket abban, hogy összekapcsolják tanulási tapasztalataikat a valódi élethelyzetekkel, segít felismerni képességeiket és erősségeiket azáltal, hogy megnevezik azokat, így tudatosulnak bennük erősségeik, belső erőforrásaik, amelyekre későbbi élethelyzetekben támaszkodhatnak.
